Mellonta Tauta

Kegyeletteljes Karácsonyi Ünnepeket és

Sikeresebb Új Évet kívánok mint az idei!

Stílusosan ezzel a meglehetősen viharvert, de anno tényleg a CCCP-ből kapott képeslappal

//nem kioktatásként, csak érdekesség képpen a С Новым годом! Boldog Új Évet jelent, ott az Újévben hozza a дедмороз (télapó) a karácsonyfát// Biztosan van hó is, meg rekkenő hideg is, nálunk sajnos elolvadt

A piros ruhás a дедмороз a fehér ruhás meg Снегурочкá (hópelyhecske)

Aki még nem látta, az most szíveskedjen nem tovább olvasni

Avatar (2009) írta és rendezte James Cameron, látványvilág, 3D:
… előre bocsátom, én nem vagyok nagy filmrajongó (persze van jó pár kedvencem), gyakori mozilátogató meg pláne nem vagyok (inkább olvasom vagy rejtvényfejtek)…
Az utolsó ilyen “jellegű” alkotás, amire vissza tudok emlékezni, az a Rémálom az Elm utcában sokadik vérszegény része volt, 80-valahányban. Jót nevettem a piros-kék színszűrővel ellátott papír szemüvegen, amin keresztül néztük, azt a pár percnyi 3D effektet, na jó mondtam akkor

Most, cirka 20 évvel később, egy polarizált lencséjű napszemüveggel az orromon foglaltam helyet a nézőtéren és néztem meg 2óra 46percnyi 3D-t.
A film egyébként is lenyűgöző látványvilágú, de a 3D megoldásoktól tényleg bárkinek tátva marad a szája, mert nagyot dob rajta! Van egy-két olyan jelenet, amikor (pl. Kvarics ezredes hirtelen, felénk fordul a nem kicsi kézifegyverével, vagy potyog az izzó pernye, száll a hamu) az Mber önkéntelenül reflexszerűen hátrébb akarna mozdulni, olyan meggyőző a térhatás.
Külön említést érdemel a film gondosan összeválogatott színvilága, ami nappal klasszikus dzsungelnek tűnik, (ha az idegenszerűség érzékeltetése volt a cél) az éjszakai jelenetekre különösen igaz, hogy rengeteg a kék, zöld és lilás árnyalat jelenik meg, szinte miden lumineszkál.
Ha „esetleg” valaki a sztoriját nem is tudná igazán értékelni (ezen nem lennék meglepve), de már önmagában a látvány kedvéért is érdemes megnézni ezt a filmet!!!

Aki még nem látta, az most szíveskedjen nem tovább olvasni mert a történetet viszont nem vagyok hajlandó puszta udvariasságból „megkímélni” a kritikától…
Ez a másik két felidézett film, szerintem jól példázza, hogy a tulajdonképpeni Avatar sztori egy sokszor bemutatott (gyakorlatilag közhelyességig mutogatott), rendesen elcsépelt történet! Szokásos rajzfilmes (mesefilmes, gyerekfilmes) klisékből van összerakva, így előre látható, hogy a milyen „váratlan” fordulatok vannak még hátra…

Az ausztráliai sivatag közepén van egy hely, ahol az őslakosok szerint a zöld hangyák álmukkal a világot teremtik. Egy bányatársaság igényt tart a területre, mivel ott nagy uránkészletet gyanít. A munkálatok megindításával együtt megkezdődik az őslakosság tiltakozása. Hackett geológus mintegy két tűz közé kerül ebben a viszályban, de végül az őslakosoknak ad igazat. Ügyük eleinte nyerésre áll, s egy időre leállítják a bányafeltáró munkálatokat. De aztán a fellebbviteli bíróság elutasítja a panaszukat.

John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrival feltárja előtte a vadon titkait.

Szóval ennyit az „eredeti” sztoriról ismét konstatálnom kellett, hogy nincs új a nap alatt!
Ahhoz képest, hogy bányászni mentek oda az Mberek, egész komoly haderőt vonultattak fel furcsa módon egyetlen helyre, a külszíni fejtés környékére összpontosítva. A harci helikopterek még elmennek, de kicsit túlzónak tartom a két gigantikus levegőben úszó harci erődöt, egy régi játéktermi repülőgépes lövöldözős játék jutott eszembe //Counter Attack//, abban volt egy olyan bazinagy, amit nagyon nehéz volt kilőnöm…
Tetszettek a harci robotok, csak nem értettem a céljukat toronyház méretű lánctalpas erő és munkagépeknek minek fegyveres kíséret? Egy ekkora méretű gépet még tankkal is nehéz kilőni, nem hogy nyíllal és a bánya is remekül vissza adja gyöngyösvisontai hőerőmű külszíni fejtését :-)  Azon kívül még azt gondolom, hogy nem csak a főmolesztátornak, hanem a pozitív főhősnek is “illik” jobblétre szenderülnie a végére… ugyanis a leges legvégén egyből az ugrott be, hogy a főkonfliktus utáni pokoli unalmas nyugodt élet ami rájuk vár???

Ez a sebtében összedobott írás átka, hogy mindig úgy érzem, valami kimaradt szóval a rendező fontosnak tartotta kiemelni, hogy mi már elpusztítottuk Földanyát a felelőtlen viselkedésünkkel… érdemes lett volna jobban érzékeltetni azt, hogy ez tulajdonképpen egy kezdődő filmdráma! Hiszem ha a történetben szereplő humanoid faj tényleg az Mberiség, akkor  soha nem fog belenyugodni ebbe a vereségbe… nem győzőtt a “józan ész” csak 5évet kell várni, hogy megérkezzen a következő katonákkal, atombombával és több 1000 harci robottal teletömött fotonűrhajó az Alfa Centauri környékére és ismételten megszállja Pandorát…

 Szóval mindent egybe vetve ez nem tartozik a rossz filmek közé, de olyan kiemelkedően extrát sem kaptam tőle, viszont a látványát tekintve egyenesen kiváló és megnézésre érdemes!

Ennek a filmnek lesz vajon második része? Azért nagyon remélem, hogy nem ez lesz a sztorija… Pocahontas 2. - Vár egy új világ! (Pocahontas II - The Return of John Smith, 1998 )
Pocahontast hajóra száll, hogy az indiánok békeköveteként Angliába utazzon. Az útján elkíséri kissé túlméretezett testőre, Uti és egy fess úriember, John Rolfe. Potyautasként három kis barátja is velük tart: Meeko, a mosómedve, Percy, a kiskutya és Flit, a kolibri. A nagy vízen túl azonban nemcsak a virágzó London vár az okos és bátor Pocahontasra, de a kapzsi és gonosz Ratcliffe is, aki ellene van a békének. Miközben Pocahontas a királyi bálra készülődik, egyre jobban megkedveli John Rolfe-ot. Ám amikor hirtelen feltűnik a halottnak hitt John Smith, az indiánlánynak választania kell - két szerelem és két világ között…

Az utóbbi években egyre ritkábban van kedvem PC-s játékokkal foglalkozni, ennek oka (öregebb vagyok mint az M7, mert azon volt generál) …
a megjelenő játékokat üzleti, vagy ki tudja milyen megfontolásokból csilli villi grafikával,
félkészen, tele hibákkal, és rendkívül alacsony játszhatósággal és idegesítő védelemmel jelentetik meg…
Elég kiábrándító, egy x ezer forintos gyári játéknál a hibák miatt frissítéseket, a védelem miatti lassulás vagy állandó cd piszkálás pörgetés (pl. Warhammer 40000: Dawn of War) miatt crack-et keresni…

Most véletlenül a fáradtság volt a fő motivátor arra, hogy szétnéztem a “Közveszélyes Munkakerülő” blogon valami jó kis agyzsibbasztó Point ‘n’ click kalandjátékot kerestem estére, amit nem kell telepíteni, meg szüttyögni vele, csak futtatom a böngészőben… nos szerencsére ebben nincs hiány!!! Sikerült is találnom egy magyar fejlesztésű sci-fi kalandjátékot… //közben rájöttem, hogy egyszer már megtaláltam, csak mivel a bemutató képnek egy zöld sörös doboz volt kitéve? ezért átsiklottam rajta érdektelenségből// Most is majdnem így járt szegény játék… de szerencsére (vagy inkább sajnos?) a kíváncsiságom erősebb volt mint a sör iránti érdektelenség

Szóval a Red Herring Games által fejlesztett Morningstar nem túl friss darab így decemberben, mert május hóban jelent meg és közel 500ezren játszották on-line… mit is mondhatnék? Nem véletlenül!
Ezt bebuktam, a poszt megírása előtt (kb. 20 perc alatt) ismét végigjátszottam, immáron tán ?4-edszer? mert annyira tetszik (előző olvasmány, vagy filmélményre emlékeztető, de mindenféle plágium felvetése nélkül!) a hangulata.

Remek a grafika, bevezető és vége animáció, zene (ami sehol sem idegesítő), remek látvány és hang effektek, töménytelen ötletes megoldás (illetve annak keresése) jellemzi.
Az összetettségéről annyit, hogy a magyar végigjátszás (walkthrough) 179 tevékenységet említ, //ami ha azt vesszük, hogy ez egy pár megás flash játék?// aminek elvégzése nélkül nem lehet a végére eljutni nekem két éjszakába is nyúló nyomkodás után sikerült realizálnom ezt
Az angol nyelvezete (mert hogy a játék szövege angol) egyáltalán nem bonyolult, remek párbeszédek vannak benne, sőt néhol jókat röhögtem, mert fényesnek épp nem nevezhető angol tudásommal is kiértettem, hogy a két szereplő jócskán be-beszólogat egymásnak.
Néhol lehet olvasgatni, de ez az akadály clikkelésre elhárul, ha a fölső sorban lévő radio gombot nyomkodjuk, akkor a kapitány (non-player character) elismétli az utolsó még végre nem hajtott művelet(ek)et tömören…
// Közben rájöttem, hogy mire emlékeztet kisiskolás koromban volt egy színes nagy alakú NASA-s képregényem, ahol szintén valami hasonló szituációban voltak M-berek! Imádtam azt a képregényt, fogalmam sincs hova rekkentettem, pedig 98%-ban meg van minden, két darab tűnt csak el, egy klasszikus Conan és ez a finn vagy dán nyelvű remekmű //

A történetről nem sokat fogok mondani, mert akkor lelövöm a poénokat és az nem jó!!!
A lényeg, hogy villogó vörös fények rázkódás, a padlójára zuhanunk, az ablakon kitekintve egy bolygó felszíne közeledik vészesen… az űrhajó jóvoltunkból kényszerleszállást hajt végre a Béta Cygni rendszer második bolygóján, ami egy kiégett ritka légkörű sivatagos, nem túl barátságos hely. Valamilyen gravitációs torzulás okozta a balesetet…
A hajó kapitányt felnyársalja egy fémtárgy az összetört vezérlőpultnál (nincs valami fényes jókedvében), a hajómérnök félig megfagyva lóg ki a hibernáló kamrából (amiből mi szimplán kizuhantunk a padlóra), nincs energia, leállt a reaktor, szökik a levegő, elromlottak a hajtóművek, mi kellhet ide még?
//imigyen szóla Zarathustra:
- most már mindenünk megvan!!!
- miért mondod ezt barátom, hiszen teljesen kilátástalan a helyzet!
- na látod, megmondtam, hogy már csak ez hiányzott!!!//
és kezdődik a szinte vég nélküli klikkelés és próbálgatás

Amit nem értettem a játékban, hogy pontosan mi is a MI szerepünk ezen a hajón?
dr.House fejű és stílusú utas, akinek mellesleg remek meglátásai vannak a megoldással kapcsolatban? A kapitányt meg a mérnököt egyből értettem…
Szintén furcsa, hogy hogyan kerül a játékba a ?sörrel? és a ?buddha szoborral? kapcsolatos tevékenység minden esetre jó poén mind a kettő, mert órákig szüttyögtem mire rájöttem, hogy mi az ábra. Ennyi mászkálás, clikkelés és agyalás után vártam valami igazán eszelős szívatást a végre (mondjuk az elmaradhatatlan idegen kód feltörésen kívül) de az alkotó ez esetben megkegyelmeztek… így sem maradt hiányérzetem!

A többi történésről beszéljenek a képek, amiket játék közben “lőttem”

Magyarországon nagyon nagy divat lett besírni, mindenen…

Én ettől eltekintenék, csak annyi lenne a kérésem, hogy ezt a számomra minden valóságalapot nélkülöző, színes tudományos fantasztikumot, az úgynevezett “országos bross urát” ne…

Ne az én adómból és ne hozzám terjesszék be!!! (vagyis fel, mert emeleten lakom)
Vagy a XXI. században még mindig él önökben az a tévhit, hogy amit sokat szajkóznak és a kisbíró is kidobolja a falumban, azt beveszem, mint a SEDUXENT???